Ugrás a tartalomra
2. szemeszter16 év28 lecke

Makroökonómia — magyar szemmel

GDP, infláció, MNB, állam, forint, EU

1. modul — Mit mér a gazdaság?

  1. S2-M1-01A körforgásA gazdaság egyetlen nagy kör: amit valaki kiad, az valaki másnak bevétele lesz, és ez köti össze a háztartásokat, a cégeket, az államot és a külföldet.
  2. S2-M1-02GDPA GDP egyetlen szám, amivel megpróbáljuk összesíteni egy ország egy évi teljes új termelését — de sok mindent nem mér, amit fontosnak gondolnánk.
  3. S2-M1-03NövekedésA gazdasági növekedés nem egyenes vonal, hanem hullámzó folyamat — de évtizedek alatt a kis évi különbségek is felhalmozódnak, és ez magyarázza, miért él másképp egy magyar család ma, mint 1990-ben.
  4. S2-M1-04Életszínvonal és vásárlóerőAz euróban mért bér önmagában nem mondja meg, mennyire él jól valaki — a vásárlóerő azt méri, mennyit tudsz ténylegesen megvenni a pénzedből, a helyi árakhoz igazítva.
  5. S2-M1-05Mit termel Magyarország?A magyar gazdaság hozzáadott értékének körülbelül 70 százaléka szolgáltatásokból származik, nem az iparból — annak ellenére, hogy az ország a köztudatban gyakran „autóipari nagyhatalomként” él.

2. modul — Pénz, infláció, jegybank

  1. S2-M2-01Honnan jön a pénz?A pénz nagyobbik része nem nyomdában készül: akkor keletkezik, amikor egy bank hitelt ad, és akkor szűnik meg, amikor valaki visszafizeti a hitelét.
  2. S2-M2-02Infláció: amit a család érez, és amit a KSH mérAz infláció egy átlag egy elképzelt vásárlókosárról. A te saját inflációd attól függ, mi van a te kosaradban — ezért lehet, hogy a hivatalos szám 1,3 százalék, miközben a családod úgy érzi, mindent lassan kétszer annyiért kap.
  3. S2-M2-03Miért baj az infláció? És miért baj a defláció is?Az infláció nem attól baj, hogy nagyobbak a számok, hanem hogy kiszámíthatatlanná teszi a jövőt és láthatatlanul csoportosít át vagyont — a defláció viszont leállítja a gazdaságot, ezért a jegybankok nem nullát, hanem alacsony, kiszámítható inflációt céloznak.
  4. S2-M2-04Az MNB és az inflációs cél — mi a jegybank dolga, és miért függetlenA jegybank egyetlen elsődleges törvényi feladata az árstabilitás fenntartása; ezt egy politikától elvágott testületre, a Monetáris Tanácsra bízzák, mert a kamatdöntés hatása csak hónapok-évek múlva érkezik meg, miközben egy kormányzat számára mindig csábító a rövid távú kényelem — cserébe a jegybank nyilvános célt, rendszeres jelentést és elszámoltathatóságot vállal.
  5. S2-M2-05A kamat — az alapkamattól a lakáshitelig: hogyan terjed a döntésAz alapkamat nem az a szám, amit te közvetlenül fizetsz vagy kapsz, hanem egy referenciapont, amiből a bankok — a saját kockázatuk és haszonkulcsuk szerint — kialakítják a saját betéti és hitelkamataikat; ezért mozog együtt minden kamat az alapkamattal, de szinte soha nem ugyanannyi.
  6. S2-M2-06A 2022–24-es magyar inflációs epizód — esettanulmány, ok-okozattalAz infláció nem egyetlen okra vezethető vissza, hanem egy láncreakcióra: egy külső sokk, a vállalatok áthárítása és az állami válasz együtt hozta létre — majd ugyanígy, lépésről lépésre tűnt is el.

3. modul — Munka, jövedelem, különbségek

  1. S2-M3-01Munkanélküliség — három fajtája, és miért nem cél a nullaA munkanélküliség nem egyetlen dolog: van, amelyik egy egészséges gazdaság velejárója — az emberek éppen állást váltanak —, és van, amelyik azt jelzi, hogy valami komolyan átalakul; pont ezért nem a nulla a jó cél.
  2. S2-M3-02Miből lesz a bér? — a termelékenység mint végső magyarázatAmit valaki keres, alapvetően azt tükrözi, mekkora értéket tesz hozzá a munkája — ezt pedig sokkal inkább a rendelkezésére álló eszközök, technológia és tudás határozzák meg, mint az, mennyire igyekszik.
  3. S2-M3-03Bruttó és nettó — mi történik a béreddel, mielőtt hozzáérnélEgy munkahelynek nem egy, hanem három ára van — amibe a munkáltatónak kerül, amit a szerződésben leírnak, és ami ténylegesen megérkezik a számládra —, és a kettő közti rés nem tűnik el, hanem közös rendszereket finanszíroz.
  4. S2-M3-04Egyenlőtlenség Magyarországon — Budapest és a többi; miért alakult ígyA bérkülönbség Budapest és az ország többi része között nem véletlen és nem is elsősorban igazságosság kérdése: azt tükrözi, hova települt a tőke, a technológia és a magas hozzáadott értékű munka — és ez a különbség lassan, de csökken.
  5. S2-M3-05Miért keres többet egy német munkás ugyanannál a gépnél?Amit valaki keres, nagyrészt nem az egyéni igyekezetén, hanem a mögötte álló tőkén, technológián és gazdasági intézményrendszeren múlik — ezért kereshet többet egy német gyári munkás ugyanannál a gépnél, mint egy magyar, még akkor is, ha a termelékenységük mára már majdnem egyforma.

4. modul — Az állam

  1. S2-M4-01Mire költ az állam?A magyar állami költségvetés legnagyobb tételei nem azok, amikre elsőre gondolnánk, és nagy részük évekkel korábban törvénybe foglalt ígéret — ezért egyetlen kormány sem tudja egyik évről a másikra gyökeresen átalakítani.
  2. S2-M4-02Adók — áfa, szja, járulék: és a nagy kérdés, hogy valójában ki fizetiAz, hogy jogilag ki köteles befizetni egy adót, gyakran egészen más, mint az, hogy a gazdaság melyik szereplője viseli ténylegesen a terhét — ezt hívják adóincidenciának.
  3. S2-M4-03Hiány és államadósság — a jövő elköltése, és mikor éri megA hiány az, amennyivel az állam egy év alatt többet költ, mint amennyi bejön; az adósság ezeknek a hiányoknak a felhalmozott összege — és az adósság nem attól veszélyes, hogy létezik, hanem ha gyorsabban nő, mint a gazdaság, és elfogy a hitelezők bizalma.
  4. S2-M4-04Piaci kudarc, állami kudarc — mikor segít és mikor árt a beavatkozásvita-leckeVan, amikor a piac hibázik (externália, közjó), és van, amikor az állam (információhiány, politikai ösztönzők, nem szándékolt következmények) — a jó kérdés nem az, hogy piac vagy állam, hanem hogy egy konkrét problémánál melyik kudarc a kisebb.
  5. S2-M4-05Újraelosztás — nyugdíj, egészségügy, családtámogatás: a nagy átvezetésekAz állami újraelosztás nagyobb része nem a gazdagoktól a szegényekhez, hanem az életünk egyik szakaszából a másikba viszi a pénzt — a magyar nyugdíj a mai dolgozók ígérete a mai időseknek, ezért a rendszer a demográfián és a bizalmon áll vagy bukik.
  6. S2-M4-06A két kormánykerék — fiskális és monetáris politika egymás mellettA gazdaságot két külön kormánykerék irányítja — a kormány költségvetése (fiskális politika) és a jegybank kamata (monetáris politika) —, és ha a kettő ellentétes irányba kormányoz, a gazdaság nem egyenesen halad, hanem az árát magasabb kamat, gyengébb forint és nagyobb infláció formájában mindenki megfizeti.

5. modul — Magyarország a világban

  1. S2-M5-01Külkereskedelem — miért nyílik ki egy kis ország, és mit kockáztat veleEgy kis ország csak akkor lehet gazdag, ha kinyílik a világ felé és abban specializálódik, amiben viszonylag jó — a nyitottság viszont függőséget is jelent: ami a vevőinkkel történik, az velünk is megtörténik.
  2. S2-M5-02Az árfolyam — mi mozgatja a forintot, és kinek jó a gyenge forintAz árfolyam a forint ára, amit a kereslet és a kínálat szab meg — és mivel a forint árát leginkább a bizalom és a kamat mozgatja, nincs olyan árfolyam, ami mindenkinek jó: ami az exportőrnek nyereség, az a vásárlónak drágulás.
  3. S2-M5-03Forint vagy euró? — mindkét oldal legjobb érveivita-leckeAz euró bevezetése csere: megszabadulunk az árfolyam-kockázattól és olcsóbb lehet a hitel, de feladjuk a saját kamatunkat és árfolyamunkat mint vészféket — hogy megéri-e, azon múlik, mennyire hasonlít a gazdaságunk az eurózónáéhoz, és mennyire fegyelmezett a költségvetésünk.
  4. S2-M5-04EU-tagság és uniós pénzek — mit ad és mit kérAz EU-tagság legnagyobb ajándéka nem a támogatás, hanem a 450 milliós egységes piac — az uniós pénz pedig nem ingyenes: közös szabályok betartásáért és felzárkózásért jár, és ha a feltétel sérül, a pénz is elakad.
  5. S2-M5-05Globális láncok — hogyan ér el egy ázsiai chiphiány egy győri gyáratA mai termékek sok országon átnyúló láncokban készülnek, és a lánc olyan erős, mint a leggyengébb szeme: a hatékonyság (olcsó, készlet nélküli, egyforrású beszállítás) és a biztonság (tartalék, több beszállító, közelebbi gyártás) között mindig választani kell.
  6. S2-M5-06Válságok: 2008, 2020, 2022 — három nagyon különböző válság (szemeszterzáró)Nincs két egyforma válság: a helyes válasz azon múlik, honnan jön a baj (bizalom, kereslet vagy kínálat), és azon, milyen állapotban érte az országot — a jó években felhalmozott tartalék és bizalom dönti el, mennyire fáj a rossz év.