Ugrás a tartalomra
S2-M2-0530 perc

A kamat — az alapkamattól a lakáshitelig: hogyan terjed a döntés

Az alapkamat nem az a szám, amit te közvetlenül fizetsz vagy kapsz, hanem egy referenciapont, amiből a bankok — a saját kockázatuk és haszonkulcsuk szerint — kialakítják a saját betéti és hitelkamataikat; ezért mozog együtt minden kamat az alapkamattal, de szinte soha nem ugyanannyi.

Horog

2026 szeptemberében egyszerre igaz a következő két dolog Magyarországon. Ha lekötöd a pénzedet egy évre egy banknál, akár 7–8 százalék kamatot is kaphatsz rá. Ha ugyanabban a hónapban lakást akarsz venni és hitelt vennél fel, egy piaci hitel évi kamata simán lehet 7-8 százalék körüli — miközben egy másik, állami támogatású hiteltípusnál mindössze 3 százalék körül alakul. Az MNB alapkamata eközben mindháromnak „a háttérben” ugyanaz az egyetlen szám: 5,50 százalék.

Hogyan lehet, hogy egyetlen alapkamat mellett három ilyen különböző szám létezik egyszerre? És melyik ezek közül „az igazi” kamat?

A lecke

Először: mi is pontosan az alapkamat?

Az alapkamat nem az a kamat, amit te kapsz vagy fizetsz. Ez az a kamat, amivel az MNB és a kereskedelmi bankok — tehát az OTP, a K&H, az Erste és a többiek — egymás között elszámolnak, amikor a bankok rövid távra, akár egyetlen éjszakára pénzt helyeznek el a jegybanknál, vagy onnan vesznek fel. Gondolj rá úgy, mint egy nagykereskedelmi árra: nem azt az árat látod a polcon, amit a bolt a nagykereskedőnek fizet a termékért, hanem azt, amit a bolt rád terhel, miután hozzáadta a saját költségeit és a hasznát. Az alapkamat ugyanígy a bankrendszer „nagykereskedelmi ára” — abból építkezik minden más kamat, amivel te, mint ügyfél, valaha találkozol.

Másodszor: hogyan gyűrűzik tovább hozzád?

Ezt a folyamatot hívjuk kamatátgyűrűzésnek: az alapkamat változása fokozatosan begyűrűzik a bankok saját ajánlataiba. Két irányba fut szét.

A betéti kamat felé úgy, hogy ha az alapkamat magas, a banknak neked is versenyképes kamatot kell kínálnia, különben a pénzedet inkább máshova — akár közvetlenül állampapírba vagy más, magasabb hozamú helyre — vinnéd. A bank tehát verseng érted, és az alapkamat közelébe, néha fölé is árazza a betéteit, hogy nálad tartsa a pénzt.

A hitelkamat felé pedig fordítva: a bank, amikor hitelt ad, mindig hozzáad egy kockázati felárat az alapkamathoz — ez fedezi azt, hogy néhány adós nem fogja tudni visszafizetni a hitelt (emlékezz vissza: ez ugyanaz a kockázat, ami már a boltos-leckében is felbukkant), plusz a bank saját haszonkulcsát. Ezért igaz szinte mindig, hogy a hitelkamat magasabb, a betéti kamat alacsonyabb, mint az alapkamat — a kettő közötti rés maga a bank üzleti modellje.

Harmadszor: miért nem egyforma minden hitel kamata?

Ha minden hitelkamat egyszerűen „alapkamat plusz fix felár” lenne, minden lakáshitelnek ugyanannyi kamata lenne. A valóságban két dolog töri meg ezt az egyenest. Az egyik a kockázat és a futamidő: egy hosszabb, fedezetlenebb vagy bizonytalanabb jövedelmű ügyfélnek adott hitelhez nagyobb felár tartozik. A másik — és ez az, ami a mostani magyar helyzetet igazán érdekessé teszi — az állami beavatkozás. Ha az állam úgy dönt, hogy bizonyos hitelfajtákat (például első lakásvásárlást) olcsóbbá akar tenni, mint amennyiért a piac önmagától kínálná, akkor kiegészíti a bank bevételét, hogy az az ügyfélnek alacsonyabb kamatot adhasson. Ez nem azt jelenti, hogy a banknak kevesebb a haszna — azt jelenti, hogy a különbséget más fizeti meg: az adófizető, a költségvetésen keresztül. Emiatt látszik úgy, mintha a THM-ek — vagyis a teljes hiteldíj mutatók, amik a kamaton felül a hitel összes költségét (díjak, biztosítás) is tartalmazzák, és ezért mindig pontosabb képet adnak, mint a puszta „kamat” szó — teljesen szétszóródnának egyetlen alapkamat körül. Valójában mindegyik ugyanabból az egy számból indul, csak más-más kockázatot és más-más állami döntést épít rá.

Valós eset

2026 szeptemberében, 5,50 százalékos MNB-alapkamat mellett, a magyar bankpiacon egyszerre a következő képet lehetett látni. A piaci, támogatás nélküli lakáshitelek — például az OTP „1x1” konstrukciója — 6,19–7,49 százalék közötti kamattal, 7,80 százalékos THM-mel futottak. Ezzel egy időben az állami Otthon Start Program keretében nyújtott lakáshitelek — a CIB, a Raiffeisen vagy az MBH ajánlataiban — mindössze 2,89–3,00 százalék kamattal, 3,0–3,1 százalékos THM-mel voltak elérhetők: az állam fizeti meg a bank számára a különbséget a piaci és a támogatott ár között, cserébe azért, hogy fiatal, első lakást vásárló családoknak olcsóbb legyen a hitel. (Forrás: bank360.hu lakáshitel-kalkulátor, 2026. szeptember)

A betéti oldalon ezzel párhuzamosan a bankok — a Cofidis, a Gránit Bank, a Trive Bank, a K&H — 5,5 és 8 százalék közötti éves kamatot kínáltak lekötött betéteikre, ami az akkori mindössze 1,2 százalékos infláció mellett masszívan pozitív reálkamatot jelentett — pontosan azt a fogalmat, amit az előző-előző leckében tanultál. Az elemzők ugyanakkor arra figyelmeztettek, hogy ezek a betéti kamatok folyamatosan csökkennek, ahogy az MNB tovább vágja az alapkamatot — vagyis a kamatátgyűrűzés élőben, hetek alatt látható jelenség, nem elméleti fogalom. (Forrás: iotmagazin.hu, 2026. szeptember 6.)

Döntési dilemma

Van 500 ezer forintod, amit egy évig biztosan nem akarsz felhasználni. Az egyik bank 5,5 százalékos, fix kamatú, garantált lekötést kínál rá. Egy másik lehetőség egy befektetési alap, ami az elmúlt években átlagosan ennél többet hozott — de semmi nem garantálja, hogy jövőre is így lesz, és akár veszíthetsz is rajta. Melyiket választanád, és mitől függ igazán a döntésed?

Beszélgetésindítók

  1. Ha az alapkamat csökken, kinek jó ez rövid távon, és kinek rossz — a megtakarítónak vagy a hitelfelvevőnek?
  2. Miért kérhet egy bank magasabb kamatot attól, akit kockázatosabb adósnak ítél?
  3. Jó ötletnek tartod, hogy az állam külön, olcsóbb hitelt kínál lakásvásárlásra egyeseknek? Kinek jó ez pontosan, és van-e ára valaki másnak?

Heti megfigyelés

Nézz utána egy bank honlapján, mennyi most a lekötött betétek kamata és egy lakáshitel THM-je, és vesd össze mindkettőt az aktuális MNB-alapkamattal. Melyik van fölötte, melyik alatta — és szerinted miért pont annyival?

Összefoglaló

Az alapkamat nem az a szám, amit te közvetlenül fizetsz vagy kapsz — hanem az a referenciapont, amiből a bankok a saját betéti és hitelkamataikat kialakítják, a saját haszonkulcsuk és a kockázat beárazása szerint. Ezért lehet igaz egyszerre, hogy 2026 szeptemberében az 5,50 százalékos alapkamat mellett a betétek 5,5–8 százalékot fizetnek, egy piaci lakáshitel THM-je 7,8 százalék körül van, egy állami támogatású lakáshitelé pedig csak 3 százalék — mindegyik mögött más kockázat és más döntés áll. A legfontosabb gondolat: egyetlen kamat sincs légüres térben, mindegyik ugyanabból az egy alapkamatból indul, de a kockázat, a haszonkulcs és néha az állami beavatkozás formálja tovább.

A modul utolsó leckéje mindezt egyetlen valós, három évig tartó történetben mutatja meg: a 2022–24-es magyar inflációs hullámban minden, amit ebben a modulban tanultál, egyszerre fut össze.

Forrás

Fogalomtár

MagyarulAngolulEgy mondatban
Alapkamatbase rate (policy rate)Az a kamat, amivel a jegybank és a bankok egymás között elszámolnak — ebből épül fel minden más kamat, amivel te találkozol.
THM (teljes hiteldíj mutató)annual percentage rate (APR)A hitel valódi, teljes éves költsége százalékban — a kamaton felül minden díjjal és biztosítással együtt.
Kamatátgyűrűzésinterest rate pass-throughAz a folyamat, ahogy az alapkamat változása fokozatosan begyűrűzik a bankok betéti és hitelkamataiba.